Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 86 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86

Névmutató: Sánta Imre

1998. december 15.

Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték. Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"

2003. december 15.

Dec. 14-én tartották Kolozsváron, a Magyar Színházban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülését, amelyen a négyszáz megválasztott küldöttből 373-an vettek részt. Tiszteletbeli elnökké és egyéves mandátumra elnökké választották Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, megszavazták a 8 alelnökből, a 8 jegyzőből, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács elnökéből (dr. Csapó I. József) álló Állandó Bizottságot. Az alakuló ülésen a magyarországi ellenzéki pártok, a FIDESZ és az MDF képviseltette magát, illetve több civil szervezet, közöttük a Magyarok Világszövetségének a hivatalos küldötte is jelen volt. A küldöttek megfogadták: legjobb tudásuk szerint szolgálják az autonómia ügyét. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában az EMNT megalakulásához vezető út különböző állomásait ismertette, amely a Szatmárnémeti Fórummal vette kezdetét, majd folytatódott Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, és végül Sepsiszentgyörgyön, ahol megalakult a Székely Nemzeti Tanács. A Székely Nemzeti Tanács 156 küldöttel érkezett, emellett valamennyi kistérségi fórum küldöttsége is eljött Kolozsvárra. Szilágyi Zsolt bejelentette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Tőkés László kifejtette, hogy Kolozsvár tíz év alatt, 1992 és 2002 között több magyar veszített, mint amennyit Mohácsnál veszítettünk. Sabin Ghermanra utalva kijelentette, hogy torkig vagyunk azzal a régi Romániával, amely trianoni vállalásaiból semmit nem teljesített. Tőkés szerint az RMDSZ vezetői hibás utat választottak, amivel az egész romániai magyar közösség létét veszélybe sodorták. A romániai magyarság helyzete annak ellenére rosszabbodik, hogy az RMDSZ együttműködik a román kormánnyal. Tőkés László bírálta az RMDSZ médiamonopóliumra való törekvését is, amelynek intő példája, hogy az új erdélyi magyar tv-adó a szócsöve legyen. Szerinte a régi Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ közötti hasonlóság kísérteties. A románok rájöttek, hogy a magyar törekvéseket, az erdélyi magyarság jogos igényeit magyarokkal lehet a legkönnyebben leszereltetni. A püspök úgy fogalmazott, a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Ennek megvalósításához arra is szükség van, hogy az egykoron RMDSZ-keretben elképzelt román-magyar kerekasztalt hozzanak létre, ahol párbeszédet folytassanak az autonómiaigényről. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Kezdeményező Testület tagja felkérte Tőkés Lászlót, hogy átmeneti időszakra, egy évre vállalja el az EMNT elnöki tisztségét. Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ezt követően az EMNT házszabály-tervezetét ismertette. A megszavazott tervezet szerint 9 szakbizottság fog felállni, ezek összetételére az Állandó Bizottság az EMNT következő küldöttgyűléséig terjeszt majd elő javaslatokat, amikor a házszabállyal kapcsolatos módosításokat is megvitatják majd. Az Állandó Bizottságba a következő tagok kerültek be: Szász Jenő, Sánta Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Boros Zoltán, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter. Az EMNT-nek nyolc alelnöke és nyolc jegyzője van, a SZNT elnöke és az EMNT elnöke pedig szintén szavazati joggal vehet részt az Állandó Bizottság ülésein. A legrövidebb időn belül véglegesítik az autonómiatervezetet. Dr. Csapó I. József rámutatott: Aranyosszék, az egyetlen már elveszített székely szék intő példa kell hogy legyen, hogy nincs várakozásra való idő, cselekedni kell. A küldöttek határozatot és kiáltványt fogadtak el az erdélyi magyarság önkormányzásáról. Ebben leszögezték, hogy az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia hagyományaihoz, amely nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását: "kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statutumai törvény általi jóváhagyása iránt. Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni." Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az összes politikai erőt, a civil szféra képviselőit, a történelmi egyházakat, hogy a jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósítását. Szintén felhívást intéztek a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és a magyar közélet összes szereplőjéhez, hogy a romániai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében segítse az EMNT autonómiatörekvéseit. Dr. Újvári Ferenc leszögezte: az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ egyik arculata. Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő az EMNT fontosságát gyakorlati tényezővel magyarázta. Iliescu amerikai látogatása kapcsán Tom Lantos Bushhoz intézett kérését, miszerint kövesse figyelemmel a romániai restitúciót, illetve a kisebbségi jogok többi vetületét, azért nem sikerült a megbeszélések napirendjére tűzni, mivel az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Romániában a kisebbségek helyzete példásan alakul, ezt RMDSZ-források is megerősítették az amerikai külügyminiszter számára. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében szólt arról, hogy a magyar gazdaság mélyrepülésben van. Az EU-csúcson nem sikerült egyezségre jutni többek között arról sem, hogy az alkotmányba bekerülhessen a keresztény múltra, az Istenre való utalás. Kövér aggasztónak tartotta azokat a vélekedéseket is, miszerint 2050-re Magyarország lélekszáma 7,5 millióra csökken. Elképzelhető, mondotta, hogy milyen elszívó erőt jelent majd az évek során az anyaország a határon túli magyarság számára. Kövér László szerint, aki a magyarság nevében azt állítja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége autonómiára, az a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus nyelvén beszél. Az MDF nevében Bedő Ápád alelnök pártja támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Király Zoltán, az MVSZ alelnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, és az elnökségnek átadta az európai alkotmány módosítására tett javaslatok többnyelvű iratcsomóját. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF amerikai emberjogi alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak az üzenetét olvasta fel. Az amerikai magyar emberjogi aktivista szerint fontos a világpolitikát meghatározó tényezőkre figyelni, és úgy tálalni külföldön a magyarság jogos igényét, mint amilyen sikerrel tálalják az azt elutasító országok ennek ellenkezőjét. A Bocskai Szövetség részéről szintén teljeskörű támogatásról biztosították az EMNT törekvéseit. Szőcs Géza felszólalásában arra intette a nemzeti tanács vezetőit, hogy óvakodjanak azon külső erők összeugratási szándékaitól. /Makkay József: A határmódosítás alternatívája az autonómia. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Tőkés László sajtóértekezletén hangoztatta: a tanács az RMDSZ legjobb erőit szeretné bevonni ebbe a munkába. /Megalakult az EMNT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2004. november 17.

Kézdivásárhelyen a Vigadó zsúfolásig megtelt nov. 15-én, a Népi Akció színeiben induló Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács választási jelölt- és programbemutató kampánygyűlésén, melyre meghívták Bayer Zsolt budapesti újságírót, Szabó Csilla, Sasvári Sándor, Beregszászi Olga és Homonyik Sándor anyaországi előadóművészeket, akik erdélyi körútjuk első állomására érkeztek. Bayer Zsolt elmarasztalta Markó Bélát és az RMDSZ csúcsvezetőségét, mondván, félrevezetik a magyar közösséget, nem mondanak igazat, visszautasították az SZNT népszavazási kezdeményezését. Ha most az RMDSZ bejut a román parlamentbe, mondotta, a következő négy évben ismét lekerül napirendről az autonómia ügye. Elmondta: a kommunista diktatúra éveiből, a nyolcvanas évekből három nevet ismert: Doina Cornea, Smaranda Enache és Tőkés László – ők nyíltan szembe mertek szállni a Ceausescu-diktatúrával. Bayer a kettős állampolgárság kérdésére is kitért, lélekkufároknak nevezve a mostani magyarországi kormányzó pártokat. Ezt követően bemutatkoztak a Népi Akció színeiben induló MPSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek: dr. Csapó József, Benkő Emőke, dr. Fekete Károly, Benedek Barna József, valamint Bereczki Kinga, Sánta Imre, Benkő Árpád Jenő, Cseh Béla és Gazda Zoltán. Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke, Székelyudvarhely polgármestere az RMDSZ tizenöt éves kudarcait, megvalósítatlan választási ígéreteit vette számba. /Iochom István: Főrészvényesek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

2005. augusztus 23.

„Merjünk magyarok lenni!” – hirdette meg a tábort az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. A részvételi létszám a szervezők legmerészebb álmait is fölülmúlta: négyszáz bentlakót regisztráltak, összesen több mint ezer ember fordult meg a táborban. Az első nap a hagyományokkal, a múlttal foglalkoztak. A második nap a jelen törekvéseiről, Trianonról, az autonómiatörekvésekről volt szó Raffay Ernő, Vekov Károly, Sántha Attila, Garda Dezső, Toró T. Tibor, Sánta Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila és Koltay Gábor részvételével. Az utolsó napon a nemzet lehetséges jövőképeit boncolgatták. Böjte Csaba atya arról beszélt, merjenek nagyot álmodni és cselekedjenek is érte. Szilágyi Zsolt szólt az autonómiaesélyekről. A tábor idején folyamatos volt a rendőri zaklatás, igazoltatás, a magyar zászló eltávolítását követelték. /Az Erdélyi Magyar Ifjak elnökség: Minden várakozást felülmúlt az I. EMI-tábor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 23./

2005. szeptember 24.

Dinnyés József daltulajdonos előadásával, rövid politikai fórummal fűszerezett laptalálkozót tartott az Erdélyi Napló hetilap szerkesztő- és írócsapata Sepsiszentgyörgyön. A szeptember 23-i találkozón megjelent mintegy kéttucatnyi érdeklődő, eljött a városi RMDSZ elnöke, illetve a Székely Nemzeti Tanács két alelnöke is. Arra a kérdésre, hogy délibáb-e az autonómia, mind Tóth-Birtan Csaba RMDSZ-elnök, mind Sánta Imre és Ferencz Csaba nemmel válaszolt. Hogy ebben kialakítható-e egy nemzeti minimum, abban már eltértek a vélemények: az RMDSZ-elnök a kompromisszum fontosságát hangsúlyozta, az SZNT képviselői úgy vélték, hogy Székelyföld területi autonómiája nem lehet alku tárgya. A Nagyváradról Kolozsvárra költözött hetilap munkatársai a kiadvány polgári és nemzeti jellegét hangsúlyozták. Makkay József főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a hullámvölgyből immár kifelé tartó lap – négy és félezer példányban jelennek meg – támogatás nélkül kénytelen kivívni helyét a piacon, hangvétele, tartalma ugyanis a pénzosztó gépezetként is működő politikai képviselet elvárásainak nem éppen hízelgő. Fábián Tibor, Szentes Szidónia és Bagoly Zsolt a lap törekvéseiről beszélt, Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata főmunkatársa pedig a magyarországi hetilapról beszélt. /(Dánél): Szükség van a nemzeti hangra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

2006. október 31.

Alig háromszáz lelket számlál Ikafalva. A faluban öt éve lelkes és tevékeny fiatal református lelkész szolgálja egyházát és Ikafalva népét. Sánta Imre lelkészi és népnevelői teendői mellett a Kézdiszéki Székely Tanács elnöki tisztségét is ellátja. A teológia elvégzése után visszakerült szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre, majd egy féléves kanadai missziós szolgálat következett. Lényegében Kanadából érkezett e kis faluba. Meggyőződése, hitvallása, hogy a megtartó egyetlen lehetőség Székelyföld területi autonómiája. Azt is vallja, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet. A falu lélekszáma folyamatosan csökken. A legnagyobb gond az út, néha feltöltik kaviccsal, más nem történik. A templom tatarozásra szorul, a legutóbbi földrengés nyomai még mindig láthatóak. Az idei szilvesztert, akárcsak az előző években, az ikfalvi ifjúsággal közösen fogják megszervezni a hollandok segítségével felújított és az egyház tulajdonába visszakerült művelődési otthonban. /Iochom István: Az RMDSZ-en kívül is van élet (Emberek a közjóért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

2007. július 16.

Bikfalván július 14-én a református templomban a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis hangversenyét hallhatták az érdeklődők. Másnap Páljános József bikfalvi kántortanítóra emlékeztek, halálának huszadik évfordulóján. Sánta Imre tiszteletes Bikfalva apostolának nevezve őt. Kerezsi János, a megemlékezést kezdeményező Bikkmakk Kulturális Egyesület elnöke szerint Páljános Józsefet szigorú, de igazi magyar emberként tisztelték a faluban. A református istentisztelet után megkoszorúzták Páljános József (1902–1987) sírját, majd az iskola falán leleplezték napóraként is szolgáló, szimbolikus elemek sokaságát hordozó emléktábláját, melyet Kerezsi Nemere képzőművész készített. /Mózes László: Kőbe vésett tisztelgés (Régi jó oskolamesterek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

2007. november 7.

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, független európai parlamenti képviselőjelölt háromszéki kampánykörútját Torján indította, ahol november 5-én a zsúfolásig telt templomban előbb istentiszteletet tartott, majd a Székely házban lakossági fórumon vett részt. A püspököt Torjára elkísérte többek között Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Gazda József kovásznai közíró és Sánta Imre református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A püspök kifejtette, ha megválasztják, Brüsszelben a közösségi önrendelkezést, a Székelyföld területi autonómiáját fogja képviselni. Tőkés László kemény hangon ítélte el az RMDSZ csúcsvezetőségét, mely ma már nem annyira a magyarok, hanem inkább a román és saját politika érdekeit képviseli Bukarestben. Az RMDSZ-nek két-három éve már ott van Brüsszelben három képviselője, s nagyon kevesen mondanák meg, kik ők, és mit csinálnak. Ozsdolán helyi fiatalok műsorral, verssel és dallal köszöntötték a romániai forradalom fáklyáját – ahogy Kónya Ádám nevezte a püspököt. Tőkés arra emlékeztette a jelenlevőket, az RMDSZ szenátorai és képviselői 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban a négy erdélyi magyar történelmi egyház képviselői előtt esküdtek meg, hogy hűségesek lesznek nemzetünkhöz, és megvalósítják a Székelyföld területi önrendelkezését. Esküjüket hamar elfelejtették – mondta Tőkés László. A nagy célok – az önálló magyar oktatási rendszer, a Bolyai Egyetem visszaállítása, a Székelyföld területi autonómiája – nem valósultak meg. A püspök közölte: Garda Dezső Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő felhatalmazta arra, hogy elmondja, nemrég felfedezte, négymillió köbméter fának kelt lába hatmillió euró értékben, s hiába jelenti az esetet, konkrét bizonyítékokat is felsorakoztatva, a politikai és gazdasági érdekek összefolyása miatt szinte tehetetlen. A fás maffia erősebbnek bizonyul, és ebben a nagy lopásban, sajnos, RMDSZ-es politikusok is benne vannak. Tőkés László még Csernátonban és Kézdivásárhelyen vett részt lakossági fórumon. /Iochom István: Tőkés László Torján és Odzsolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

2007. november 8.

Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen folytatta kampánykörútját. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogatta meg, majd a zsúfolásig telt alsócsernátoni református templomban tartott istentiszteletet. A fórumot Sánta Imre bikfalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke vezette. Tőkés László püspök az 1998 szeptemberében tartott alsócsernátoni autonómiafórum főbb mozzanatairól, következményeiről szólt, amikor a négy magyar történelmi egyház képviselőinek jelenlétében a székelység kinyilvánította autonómiaigényét. Tőkés László Kézdivásárhelyen a Vigadó nagytermében tartott fórumot. Tőkés László párhuzamot vont az egykori Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ vezetői között, akik a mindenkori román hatalom érdekeit képviselték, képviselik. A püspök a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszust említette, ahol Markó Béla egy sorban ült Medgyessy Péterrel és Andrian Nastaséval, az akkori magyar és román miniszterelnökkel. Az Új honfoglalás RMDSZ-es jelszó kapcsán kifejtette: valóban zajlik honfoglalás, de nem magyar, hanem román honfoglalás Erdély-szerte. Tőkés László két pártfogoltjáról, Tamás Sándor parlamenti képviselőről és Sógor Csaba szenátorról is szólt, akiknek karrierjét támogatta, s most köszönetképpen ellene fordultak. Tőkés László még Rétyen, Illyefalván, Málnásfürdőn és Málnáson találkozott a választópolgárokkal. /Iochom István: Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

2008. március 4.

Március 1-jén Kézdivásárhelyen megtartotta tisztújító közgyűlését a Kézdiszéki Székely Tanács. Miután Sánta Imre református lelkész, széki elnök Ikafalváról Bikfalvára került, az elnöki teendőket megbízott elnökként Bakk Dávid László alelnök látta el. A jelen levők Bakk Dávid Lászlót választották meg elnöknek, Boldizsár Bélát és Péter Jánost alelnöknek. /Iochom István: Tisztújítás a Kézdiszéki Székely Tanácsnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2012. július 17.

Megduplázódott tüntetés (Mikó-ügy)
Lassan már a százhoz közelít azoknak a száma, akik a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen tíz napja tüntető Sánta Imre bikfalvi lelkészhez csatlakoztak: tegnap már majdnem több, mint kétszer annyian álltak az iskola előtt, mint pénteken, és minden korosztály képviseltette magát, a nehezen járó nyugdíjasoktól a totyogó unokákig – közöttük egyetemisták, de harmincas, negyvenes, ötvenes polgárok is.
Hölgyek is szép számban érkeztek, egyedül vagy másodmagukkal. A hangulat – a sarkokon posztoló rendfenntartók és sűrűn köröző rendőrkocsik dacára – békés, barátságos: kis csoportokban, halkan beszélgetnek a résztvevők, az iskola múltja és a napi politika mellett civil témákról, a hőségről, vizsgákról, székely vágtáról is szó esik, egy-egy recept is elhangzik. Félóránként Sánta Imre zsoltárt olvas fel, utána együtt mormolja mindenki a Miatyánkot. A megmozdulás a hónap végéig tart, naponta 17–19 óra között. Tegnap a székely himnusz éneklésével zárult.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. július 18.

Mindenki álljon a Mikó-ügy mellé (Nagyszabású tiltakozás készül)
Az igazság napja mottóval nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek a történelmi magyar egyházak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – hangzott el tegnap este az iskola előtti, immár tizedik napja folyó tüntetésen.
Az előző estékhez képest a Sánta Imre református lelkipásztor által kezdeményezett akción sokkal többen nem vettek részt – ezúttal is minden korosztály képviseltette magát –, jelen volt viszont Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila államtitkár, a kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja, akit Marosán Tamással és Silviu Climmel együtt háromévi szabadságvesztésre ítélt a buzăui bíróság. A tiltakozás a már megszokott rendben és méltósággal zajlott, félóránként zsoltárokat olvasott fel Sánta Imre, majd a résztvevők közösen imádkoztak, végül együtt énekelték a székely himnuszt. A kezdeményező elmondta még: nem hiábavaló a tüntetés, bizonyítja ezt például Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő tegnapi, a Mikó-ügyről szóló levele, melyben utalnak a sepsiszentgyörgyi megmozdulásra. Ugyancsak ő közölte, hogy a tiltakozáson megjelent polgármesterrel folytatott beszélgetése nyomán kiderült: a református egyház szeptember elsejére tervez nagyszabású tüntetést Sepsiszentgyörgyön.
Sánta Imre a Háromszéknek utólag azt is elmondta: fontolgatja, hogy a hónap végéig tervezett figyelemfelkeltő akcióját augusztusban is folytassa, egészen az egyházak által szervezett megmozdulásig, addig is napirenden tartva a Mikó visszaállamosításának ügyét. A tiltakozáson első ízben megjelent Antal Árpád polgármester a Háromszék érdeklődésére kifejtette: múlt hét végén beszéltek Markó Attilával arról, hogy a Mikó elé jönnek ők is. Mint fogalmazott, nagyon pozitívnak látja a Sánta Imre által kezdeményezett akciót, jóllehet kezdetben úgy gondolta, fennáll annak a veszélye, hogy provokátorok más irányba tereljék a tüntetést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy legalább fél órát jelen legyen. Üzenni kíván a sepsiszentgyörgyieknek, hogy mindenki álljon a Mikó-ügy mellé, hiszen ez nemzetpolitikai ügy. Ő maga sem csupán polgármesterként viszonyul a kérdéshez, hanem Erdélyben gondolkodó magyar polgárként – nem az a legfontosabb kérdés tehát, hogy a bíróság döntése nyomán a városé lesz-e az épület, ennél sokkal többről van szó, figyelmeztetett. Intette egyúttal azokat, akik legyintenek, hogy így is jó kezekbe kerül az iskola: át kell látni a szitán, hiszen végérvényesen vissza lehet fordítani azt, amit 22 év alatt nehezen és csak részben sikerült elérni az egyházi restitúció ügyében. Ma a sepsiszentgyörgyit veszik el, holnap elvehetik az aradi, kolozsvári, zilahi egyházi ingatlant, és ott már nem áll az, hogy jó kezekbe kerül, hiszen nincs magyar önkormányzat – fejtette ki a polgármester. Hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy mindenki a maga eszközeivel, ideje és lehetőségei függvényében harcoljon az ügyért. Reményei szerint, ha az Omega-koncertre több tízezren voltak kíváncsiak, a szeptember elsejei tüntetésen is legalább ennyien részt vesznek, és kifejezik felháborodásukat, „hiszen az a magyar ember, aki nem úgy tekint az ügyre, mintha őt ítélték volna el három év börtönre, az talán nem is érdemli meg, hogy magyar ember legyen.” Lapunk érdeklődésére Markó Attila elmondta: az embernek szolidárisnak kell lennie azokkal, akik vele szolidarizálnak, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Hangsúlyozta továbbá: ez már nem az ő története, az ő szerepe immár minimális, az ügynek az igazságról kell szólnia. Ezért is fontos, hogy senki ne tegye a pártzászlót az igazság zászlaja elé, ez a magyarság, az igazság ügye – szögezte le. Mint mondta, eddig nem terveztek jelentősebb megmozdulásokat, mivel az államfő leváltását célzó kezdeményezés miatt a média figyelme sem erre terelődik, ezért lesz szeptemberben az Igazság napja, amelyen viszont sok-sok ezer résztvevőre számítanak. „Mindez semmiben nem csökkenti a Sánta Imre-féle kezdeményezés érdemeit, jelenlétem is ezt hangsúlyozza” – magyarázta Markó Attila, aki szerint a megmozdulás kiemelt eredménye, hogy a téma mindennap a figyelem középpontjában marad. Szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezés hasznos, nem kell búsulni amiatt, hogy nincs 50 ezer ember, az a fontos, hogy van mindennap 50 ember, aki önszántából, hívó szó nélkül is eljön. A hívó szóra pedig minden bizonnyal sok-sok ezer ember eljön majd, és akkor meglátszik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar közösség akaratát, igazságigényét – mondotta.
Újabb levél Brüsszelbe
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Viviane Reding elé terjesztette tegnap levélben Winkler Gyula és Sógor Csaba a a Székely Mikó Kollégium ügyét. Az RMDSZ európai képviselői arra hívták fel az EU döntéshozójának figyelmét, hogy a június 28-án született igazságtalan alapfokú bírósági ítélet is bizonyítja: Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja. Öt nappal ezelőtt Tőkés László EP-képviselő is hasonló levéllel fordult az EB-alelnökhöz. Winkler és Sógor felidézi az iskola 1948-ban történt államosítását, majd a visszaszolgáltatás utáni pereskedést, és kiemeli az ítélet két vetületét: egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat, másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság tagjait, akik a visszaszolgáltatás során a törvényt alkalmazták. „A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul” – fogalmaznak a levélírók. Végül emlékeztetnek arra, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő civil lakosság az elítéltekkel szolidarizál.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. július 21.

Száznál több tüntető a Székely Mikó Kollégium előtt
Nem lankad, sőt, izmosodik a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni tüntetés az iskola épülete előtt: a Sánta Imre református lelkész által kezdeményezett tiltakozó megmozduláson tegnap este száznál többen fordultak meg.
A tiltakozás 12. napján ugyanolyan változatos volt a tüntetők összetétele, mint eddig: fiatalok, ifjúsági szervezetek képviselői, középkorúak, idősebbek egyaránt csatlakoztak az akcióhoz, mely folytatódik, augusztus végéig – vasárnap kivételével – minden délután öttől hét óráig várják a csatlakozni vágyókat.
Farcádi Botond
3szek.ro
Erdély.ma

2012. július 23.

Diverziókeltés Mikó-ügyben: a Facebookon „kampányolnak” a restitúció ellenzői
A Facebook közösségi portálon megalakult a Mikó-ügy nevű felhasználó, amelyről a bejelöltek többsége úgy vélte, hogy a buzăui bíróság döntése elleni tiltakozás folytatódik a virtuális térben. Néhány nap alatt azonban kiderült, hogy a felhasználó az ellenvéleményt képviseli: szerinte nem kell kétségbe vonni a bíróság döntését, az iskola az államé kell legyen, de egyházellenes bejegyzéseket is közzétett.
Miközben az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ közös tiltakozó akciót szervez szeptember elsejére a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, a restitúció ellenzői a Facebook közösségi portálon próbálják bizonygatni igazukat. A történelmi egyházak, a civil szervezetek és a politikum szeptember elsején közösen szervezi meg az igazság napja mottóval meghirdetett nagyszabású tüntetést a Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása ellen, az iskolaépület védelmében.
A tiltakozó akció kapcsán az RMDSZ közleményt adott ki, amelyben kifejti: az erdélyi magyar történelmi egyházakkal közösen szorgalmazza, hogy 2012. szeptember 1-je legyen az igazság napja. „A sepsiszentgyörgyi Mikó-ügy azt igazolja, hogy a magántulajdon és a közösségi vagyon sérthetetlenségének elve 22 évvel a rendszerváltást követően sem érvényesül, mi több, a bíróság döntése a diktatúra legsötétebb intézkedéseit idézi. Tudatában vagyunk annak, hogy a történelmi egyházaink és a magyarság ellen irányuló rendkívül súlyos, igazságtalan bírósági döntésre csupán közös fellépéssel tudjuk felhívni Európa és az egész világ figyelmét. Csak így tudunk továbbra is elkötelezetten küzdeni az igazságszolgáltatásért, egyházaink, mindannyiunk örökségének megvédéséért, a bennünket megillető jogok tiszteletben tartásáért” – olvasható a szövetség közleményében.
Ebben az RMDSZ vezetői arra kérik a sepsiszentgyörgyi és erdélyi magyarokat, hogy szeptember 1-jén a Székely Mikó Kollégium előtt követeljék az igazság, a törvény tiszteletben tartását. Mint ismeretes, Sánta Imre bikfalvi református lelkész már több mint két hete naponta két órát áll az iskola előtt, tiltakozva a visszaállamosítás és a jogtiprás ellen, és egyre többen csatlakoznak hozzá. A lelkész eredetileg egy hónaposra tervezte akcióját, ám úgy döntött, augusztusban is folytatja azt, hogy az egyházak által szervezett megmozdulásig fenntartsa az érdeklődést a Mikó-ügy iránt.
Virtuális diverzió
Eközben a Facebook közösségi portálon megalakult a Mikó-ügy nevű felhasználó, amelyről a bejelöltek többsége úgy vélte, hogy a buzăui bíróság döntése elleni tiltakozás folytatódik a virtuális térben. Néhány nap alatt azonban kiderült, hogy a felhasználó az ellenvéleményt képviseli: szerinte nem kell hogy kétségbe vonni a bíróság döntését, az iskola az államé kell legyen, de egyházellenes bejegyzéseket is közzétett. Ugyancsak Mikó-ügy néven, a stílus alapján valószínű ugyanaz a felhasználó blogot is létrehozott, amely fejlécében így fogalmaz: „Mikó-ügy – érzelmek helyett tények. Gondolkozzunk, mielőtt tüntetünk.”
Egyik bejegyzésben pedig így ír: „Őszintén szólva számomra különös, hogy a véget nem érő benedekleventézés közben senki nem teszi fel a kérdést, vajon mi a fenével érvelhetett a DNA a bíróságon, vajon tényleg rendben voltak-e az egyház papírjai, vajon az a kijelentés, hogy »mindenki tudja«, elegendő érv-e nemcsak Buzăuban, hanem bárhol Európában.(...) Nem tudni viszont, hogy mi a tragédia abban, ha az épület az önkormányzat tulajdonába kerül (attól még simán működhetne benne egy református iskola, sőt).”
A felvetésekre több közéleti személyiség is válaszolt, például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki hangsúlyozta, bár egyesek úgy vélik, jó kezekben lesz az iskola a város tulajdonában, azonban ha visszaállamosítják a szentgyörgyi ingatlant, precedenst teremtenek, ugyanezt Aradon, Kolozsváron vagy Zilahon is megtehetik, ahol már nincs magyar önkormányzat, amely védené az iskola érdekeit.
Bakk Miklós politológus pedig így ír a Facebook portálon: „Egy – csupán technikai – észrevétel, mely abból a tapasztalatomból ered, hogy hiteles fordító (is) vagyok a Bánságban. Számos okiratot fordítottam, amely a görög katolikus egyházat segítette, hogy ingatlanjait visszaszerezze az ortodox egyháztól. Ezek körében akadt olyan ingatlan, amelyet a görög katolikus egyház nem tudott telekkönyvileg igazolni, csupán annyit, hogy ő építtette a görög katolikus közösség pénzéből, és az építőmestert a görög katolikus pap kérte fel. Ezen régi iratok (eredetiben német, ill. magyar nyelvűek) alapján a visszaszolgáltatást megítélték a görög katolikusok javára. Ha nincs kettős mérce, akkor már az ilyen típusú bizonyítékoknak is lehet perdöntő ereje. Arról nem beszélve, hogy a Mikó esetében számos más bizonyíték is van.”
Markó: arccal kell vállalni az ellenvéleményt
Markó Attila volt államtitkár, a kollégium épületét az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja – akit ezért alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – a Krónikának elmondta: természetesen lehetnek és vannak ellenvélemények az ügyben, azonban elvárnák, hogy a Mikó-ügy felhasználója felfedje arcát, merje vállalni nevét.
„Nem tesz mást, mint névtelenségbe burkolózva a korrupcióellenes ügyészség vádiratát használja, annak a különböző vádpontjai közül szemelget. Valószínű Benedek Leventééktől szerezte meg a vádiratot, és azt használja diverziókeltésre. Másrészt a tulajdonjoggal kapcsolatos felvetéseit, miszerint az iskola soha nem volt a református egyház tulajdona, már 2006-ban cáfolta a brassói táblabíróság, amely kimondta, hogy az ingatlan az egyházé volt” – értékelte a Facebookon közzétett bejegyzéseket Markó Attila.
Hozzátette, mindenkinek joga van antiklerikális nézeteket vallani, de ezeket nem kell összemosni a kollégium visszaállamosítási kísérletével. Egyébként időközben ugyancsak a Facebookon megalakult a Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért csoport is, amelynek közel 4000 tagja van, míg az említett Mikó-ügynek 300 felhasználó ismerőse. Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2012. július 26.

Markó Attila: előbb a börtön, aztán Strasbourg
A Mikó-ügy legveszélyesebb hozadéka a precedens-értéke lehet – ez volt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) MISZSZ-sátrában tartott csütörtöki beszélgetés legfontosabb, mindenki által hangsúlyozott konklúziója.
A "Székely Mikó Kollégium esete e a román igazságszolgáltatással" című beszélgetésen Markó Attila államtitkár, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Czegő Zoltán költő, író vett részt a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének sátrában.
Markó Attila: izomra erővel válaszolni
Markó Attila ál-érvnek nevezte azt az állítást, miszerint a sepsiszentgyörgy Székely Mikó Kollégium nem a református egyházé, hanem a közösségé, a székelységé volt.
"Ezek nem jogi entitások, a jogi entitás az egyház, ami mindig szoros egységben működött a közösséggel" –magyarázta az államtitkár, aki az épületet az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja volt, és ezért a közelmúltban alapfokon börtönbüntetésre ítélte a buzăui bíróság a testület két másik tagjával együtt.
A bíróság emellett „visszaállamosította" az ingatlant.
Markó Attila nyomatékosította: nem egyszerűen a Mikóról van szó, hisz az összes egyháznak megvolt a maga kiépített iskolai rendszere. Tájékoztatása szerint több mint háromszáz egyházi iskolája van az erdélyi magyar közösségnek, így több mint 300 erdélyi magyar egyházi iskola kerül veszélybe, ha a Mikót sikerül a román hatalomnak visszaállamosítani.
„A másik következmény az lesz, hogy az úgynevezett romániai igazságszolgáltatás, ami valójában igazság-nem-szolgáltatás, eszközként fog működni a közösségekkel szemben, a kisebbségekkel szemben és egyes politikusokkal szemben" – vetítette előre Markó Attila, aki szerint a szeptember 1-ére tervezett tüntetésnek az erdélyi magyar közösség erődemonstrációjává kell válnia, hisz „ha a döntés izomból született, akkor az erő felmutatásával kell válaszolnunk", akárcsak a kilencvenes évek könyves-gyertyás tüntetése esetében".
Kató Béla: koncepciós per folyik
Az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Kató Béla arra hívta fel a figyelmet: Romániában az ingatlanok visszaszolgáltatása másfél éve leállt, azzal az érvel: „meg kell várni, milyen döntés születik a Mikó-perben". Egyértelmű tehát Kató szerint, hogy a Mikó visszaállamosításával precedens születik, és az összes visszaszolgáltatott egyházi tulajdon veszélybe kerül.
„Most már olyan a helyzet, hogy a felszólalások, a templomokban való prédikálások nem bizonyulnak elegendőnek. Be kell bizonyítanunk, hogy nem lehet ekkora jogtalanságok elkövetni másfél millió emberrel. Ezért szeptember elsején mi is, az egyház is kimegy az utcára – nem tehetünk mást" – mondta Kató Béla.
A református lelkész felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a Mikó épülete a református egyházé volt: például azt az, 1948-ban keltezett államosítási közlönyt, amely nevesíti, hogy az állam a református egyháztól veszi el az ingatlant, valamint azt az, 1928-as keltezésű, Anghelescu akkori tanügyminiszter kézjegyével ellátott működési engedélyt, amelyen szintén az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában lévő ingatlanról beszél. "Ha a kollégium önmaga tulajdonosa lett volna, akkor nem kellett volna államosítani" – tette hozzá Kató Béla.
Antal Árpád: tesztelik az erdélyi magyarság immunrendszerét
„Vannak olyan szentgyörgyi lakosok, akik azt kérdik tőlem, miért nem örülök, hogy az önkormányzat kap egy ingatlant? Sőt, miért nem léptünk be a perbe Markó Attiláék ellen? Nos, én a Mikó-ügyben nem polgármesterként, hanem erdélyi magyarként gondolkodom. Márpedig szerintem az erdélyi magyar közözsségi vagyon a történelmi magyar egyházaknál van a legnagyobb biztonságban" – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Az elöljáró figyelmeztette a hallgatóságot: nem járható az az út, amelyet többen ajánlottak már neki, éspedig, hogy ha a Mikó az önkormányzat tulajdonába kerül, másnap adományozzák az egyháznak, márpedig a döntés már említett példaértéke miatt. Ez a döntés több száz egyházi ingatlanról szól" – szögezte le Antal Árpád is, aki szerint nem jogállam egy olyan ország, ahol ilyen bírósági döntés születhetett.
„Ennek az országnak az igazságszolgáltatása nem valódi igazságszolgáltatás, hanem olyan, amelyet láthatatlan erők mozgatnak a háttérből. Ezek az erők most ezzel a döntéssel TESZTELNEK minket. Tesztelik a magyar egyházak, a közösség, az RMDSZ reakcióképességét és immunrendszerét. Ami Markó Attiláékkal történt, az megfélemlítési kísérlet ellenünk" – mondta a polgármester.
Antal Árpád úgy véli: ha a Szent György Napokon, az Omega koncertre összegyűlt negyven-ötvenezer ember, akkor a Mikó védelmében is össze kell gyűlnie legalább tizenötezernek – különben bajban van a magyar közösség. Hisz minden erdélyi magyarnak úgy kell éreznie, hogy ebben a perben őt magát ítélték el.
Előbb börtön, aztán Strasbourg
Markó Attila kérdésre válaszolva azt mondta, a jogbiztonság hiányában elég nehéz azt remélni, hogy a Fellebbviteli Bíróság számukra kedvező döntést hoz majd. "Marad Strasbourg mint lehetőség, de nekünk előbb szépen be kell vonulnunk a börtönbe" – vázolta fel a nem túl kecsegtető kilátásokat.
Az ügy kevés pozitív hozadékához sorolta Czegő Zoltán költő, író, hogy összefogás tapasztalható a három erdélyi magyar párt és az összes erdélyi magyar történelmi egyház részéről, Antal Árpád pedig azt, hogy a Mikó visszaállamosítására tett kísérlet felrázta a közösséget.
A résztvevők köszönetet mondtak, a közönség pedig megtapsolta a hallgatóság soraiban ülő Sánta Imre református lelkészt, aki a Mikó kollégium előtti mindennapos tüntetést elindította.
T. Koós Imola
maszol.ro

2012. augusztus 3.

Folytatódik a tüntetés
Változatlan kitartással folytatódik a tiltakozás a Székely Mikó Kollégium előtt, a 20–25 fős „kemény mag” mellé mindennap összegyűlnek még legalább annyian, vannak visszatérő és új tiltakozók, a félóránként ismétlődő imák között kisebb közéleti-politikai fórumként működik a tér.
Tegnap szórólapot is osztogattak, Brassai Sámuel idézetével: „Ragaszkodj ahhoz az igazsághoz, amely egyesít, és tartsd távol magad attól a szőrszálhasogató okoskodástól, amely eltávolít”. Mint kiderült, az interneten, közösségi oldalakon zajló, parázs, sokszor személyeskedő vitára válaszul tartotta fontosnak Nagy Lázár József az említett gondolat népszerűsítését. Sánta Imre református lelkész, a Mikó előtti tüntetés kezdeményezője elmondta, rengeteg támogató levelet kap naponta, sokan írnak Erdély különböző részeiről, s még többen Budapestről, Magyarországról, de érkeztek már biztató sorok Norvégiából is. A tiltakozás minden hétköznap délután öt és hét óra között folytatódik, csak vasárnaponként nem vonulnak utcára azok, akik a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen tüntetnek.
(-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 23.

Sánta Imre lelkész nyílt levele az Igazság Napja szervezőihez
Ötven nap telt el azóta, hogy július 6-án lelkiismeretem szavára hallgatva kiálltam a Székely Mikó Kollégium bejárata elé, hogy valamilyen módon kifejezésre juttassam tiltakozásomat szeretett iskolám visszaállamosítása ellen. Kezdetben egyedül voltam, de időközben hol többen, hol kevesebben csatlakoztak hozzám hasonlóan gondolkodó nemzettársaim felekezetre való tekintet nélkül, akik úgy látták és látják, hogy meg kell védenünk közösségi tulajdonunkat az Ige és az imádság fegyverével.
Aztán örömmel értesültem arról, hogy a református egyház szeptember 1-re tömegtüntetést szervez Sepsiszentgyörgyre, amelyre nagy lelkesedéssel készülnek Kárpát-medence szerte a felelősen gondolkodó magyarok. Üdvözlöm a kezdeményezést, mert itt az ideje, hogy tízezrek, százezrek vonuljanak az utcára, ugyanis fogytán az eszközeink nemzeti érdekeink érvényesítésére. Nagy a tét, sokkal többről van szó, mint gondolnánk. Minden magyarnak ott a helye tehát szeptember 1-én a Székely Mikó Kollégium előtt.
Most azonban, mikor e sorokat készültem papírra vetni, arra döbbentem rá, hogy bajban vagyok, mert nem tudom, kit kell megszólítanom. Elméletileg az Igazság Napjának szervezője a református egyház, tehát egyházi elöljáróimhoz kellene fordulnom, de az elmúlt napok tapasztalata azt mutatja, hogy egyre többen igyekeznek kisajátítani a szervezést, és szeptember elsejét felhasználni egyéni vagy pártérdekek céljára. Maradt még valami szent ezen a világon, amelyet nem sző át a politikai érdek hálója? Számomra a Székely Mikó Kollégiumért történő kiállás szent, igaz és tiszta. Legalábbis eddig az volt, ezért aggódom érte. Végtelenül szomorú lennék, ha beszennyeződne a politika által. Ennek most nincs helye. Nincs helye a pártoskodásnak, nincs helye annak, hogy az Igazság Napját bárki is megpróbálja kihasználni önös célok érdekében.
Szeptember elsején ne legyenek pártok, ne legyen felnőtt és gyermek, ne legyen férfi és nő, ne legyen fehér és fekete, ne legyen semmi, ami különbség köztünk, ami elválaszthat bennünket egymástól, hanem bár egy nap erejéig csak egyetlen magyar szív dobbanjon, hogy világgá tudjuk kiáltani azt a gazságot és gyalázatot, amelyről már-már azt hittük, hogy nem történhet meg velünk. Ezért ötven nap erkölcsi jogán féltő szeretettel arra kérem az Igazság Napjának szervezőit, bárkik legyenek is azok, hogy ne engedjenek a szónoki emelvényhez egyetlen politikust sem. Meglátásom szerint a szólás joga ezúttal kizárólag csak a történelmi egyházaink főpásztorait illeti meg. És ugyanakkor felkérem politikusainkat is, hogy legalább most az egyszer tanúsítsanak önmérsékletet. Jelenlétüket és támogatásukat szívesen vesszük. Tegyék a dolgukat a városházán, a megyeházán, Bukarestben és Brüsszelben, hiszen erre vállalkoztak, ezért választottuk meg őket. De hagyják az egyházi és civil tiltakozás alapján megállni az Igazság Napját, mert így lesz igazán hitelessé az egész világ előtt. Őrizzük meg ügyünket szentnek, igaznak és tisztának, hogy a jó Isten is ránk mosolyogjon szeptember elsején. Ez minden kívánságom. Túl sokat kérnék? Ítéljék meg Önök.
Soraimat az apostol biztató szavaival zárom: „Mert mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (1Jn 5,4)
Adja meg nekünk Isten azt a hitet, amely képes legyőzni a világot. Legyen béke, szeretet és egyetértés. Sánta Imre
bikfalvi református lelkész
A Székely Mikó Kollégium előtti tüntetésen augusztus 23.-án jelen nyílt levélhez az abban foglaltakkal egyetértve támogató aláírásával csatlakozott további 76 személy
Erdély.ma

2012. augusztus 24.

Célból eszköz
Önös célokra használná fel az Igazság napját a romániai magyar politikum. Ennek jelét adja a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, s az sem kizárt, hogy az RMDSZ is kér majd belőle.
Az SZNT és az MPP szerint ugyanis a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot a román államnak visszaszolgáltató igazságtalan alapfokú bírósági ítélettel szembeni szeptember elsejei tiltakozásnak székelyföldi autonómiatüntetéssé kell kinőnie magát.
A Székelyföld önrendelkezése jelszavát sokszor és sokan zászlójukra tűzték már célként, a valóságban kampányeszközként használva azt. Az RMDSZ ellenzéke többször kérte számon ezt a szövetségtől, most az SZNT és az MPP próbálja kifogni a szelet, amikor egy vészjósló előzményt teremtő bírósági ítéletben megtestesülő jogtalanság ügyéhez próbálja felemelni – a maga népszerűségére – eszközként a Székelyföld önrendelkezési ügyét. Veszélyes játék ez, mert itt és most tényleg csak a Székely Mikó Kollégium ügyére kellene fókuszálni, hogy a patinás kollégium jelszavával élve, úgy Legyen világosság!, hogy az igazságtalanságot tenné érthetővé és láthatóvá ország-világ számára, s egyben: a fény ama gyújtópontban perzseljen. Hogy ezt az elemi tulajdonjogi kérdést senki ne terelhesse az ún. „országféltő” retorika síkjára.
Bármilyen fájó és furcsa: a Mikó-ügy halálát jelenti az autonómiaüggyel való összemosása. Mert a sepsiszentgyörgyi tüntetés tétje, hogy mindenekfelett jogi megközelítésből tegye érzékennyé a román és a nemzetközi sajtót és a közvéleményt – az igazi tulajdonjog helyreállítása reményében.
A tülekedőket kérem tehát, hallgassanak a legilletékesebbre, a Székely Mikó Kollégium ügyében egyedül tüntető Sánta Imre református lelkészre: „Felkérem (…) a politikusokat, hogy (…) ezt az ügyet ne próbálják egyéni vagy pártérdekek céljára kihasználni. Itt sokkal többről van szó, hagyják meg tisztának bár ezt az egyet. Nem értük állok 49 napja a Mikó előtt hőségben, esőben, szélben, hanem szeretett iskolámért és egyházam, székely népem érdekeiért. (…) Én egy magyar leszek a tömegben, akinek meggyőződése, hogy szeptember elseje csak politikusok nélkül lehet az Igazság napja”. Ugye világos?
Benkő Levente
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 27.

Nem szabad félni! – Kitartó a Mikóért kiállók csapata
Szombaton ötvenkettedik alkalommal vonult a Székely Mikó Kollégium elé Sánta Imre bikfalvi református lelkész és az időközben mögéje felsorakozók lelkes csapata, hogy tiltakozzanak az intézmény visszaállamosítási kísérlete ellen.
A tiszteletes elszántságának köszönhető, hogy a világ magyarsága még idejében tudomást szerezhetett a székelységet fenyegető újabb veszedelemről, és azt is megértette, hogy össze kell fognunk, mert a létünkre törnek a döntéshozókat mozgató sötét erők.
Az elmúlt hétvégén eme összefogás jegyében csatlakozott a tüntetőkhöz a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének küldöttsége is, amelynek tagjai a kialakult helyzetről lapunknak is nyilatkoztak. Lászlófy Pál István örökös tiszteletbeli elnök a következőket tartotta fontosnak elmondani: „A templom és az iskola egysége adja azt a biztonságot, amely a nemzetünk megmaradását szolgálja, ezért nyugdíjas magyar pedagógusként, de szülőként és nagyszülőként is határozottan tiltakozom a kollégium egyházi tulajdonból való kivonása ellen. Mi ebben a konkrét esetben is az igazság oldalán állunk, így nem szabad félnünk, hangot kell adnunk tiltakozásunknak, mert ha most engedünk, azt hiszik, hogy bármikor bármit megtehetnek velünk.”
Dr. Péter Sándor, a Kovászna megyei szervezet elnöke így vélekedett: „Attól tartunk, hogy az iskola visszaállamosítása után a hatalom újabb ellenünk irányuló lépéseket tesz, amelyek következtében lassan elveszítjük az elmúlt 22 év alatt kínkeservesen kiharcolt jogainkat. Mivel az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy e jogállamnak bemutatott országban a legelképesztőbb fordulatok is megtörténhetnek, nekünk is fel kell készülnünk minden lehetőségre.” Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
Erdély.ma

2012. augusztus 31.

A Mikó-ügy áttekintése – A mutyizós, kompromisszumos politika ideje lejárt
Nyolcadik hete, hogy naponta, délután öt és hét óra között emberek tucatjai vonulnak a Székely Mikó Kollégium épülete elé. A sepsiszentgyörgyiek, de más településből érkezők is Sánta Imre református lelkipásztort támogatják, aki több mint egy hónapja egymaga kezdett el tiltakozni az ellen, hogy a másfél évszázados oktatási intézményt ismét államosítani akarják.
A Székely Mikó Kollégium mai épületét 1876-ban építették, gróf Mikó Imre jelentős anyagi támogatásával. A telket Sepsiszentgyörgy városa adta, az építőanyag nagy részét Háromszék lakói hordták össze, szekerekkel.
A román államosítás után, 1990-ben a közösség visszakövetelte az iskolát, ám az egyház tulajdonjogát az épület fölött csak 2002-ben állították vissza.
2006-ban két – egyébként magyar nemzetiségű – család beperelte a visszaszolgáltatási bizottság tagjait, hamisítás vádjával. Érvelésük szerint az egyház soha nem volt tulajdonosa az épületegyüttesnek, mert az ingatlan mindvégig a Székely Mikó Kollégium tulajdonát képezte.
– Az iskola viszont az egyházé – állítja Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. – Számunkra egyértelműen fontos, és ezt ki kell mondanunk, hogy ezek az ingatlanok, amelyeket évszázadokon keresztül birtokoltunk, és az egyházunk, a mi népünk épített fel, ma is az egyház tulajdonát képezik, és mi nem loptunk el senkitől, nem csalással kértünk vissza valamit, hanem a jogos tulajdonunkat szeretnénk visszakapni. Ha nem az egyház építette, hanem közadakozásból épült, akkor nem is az egyháznak, hanem a helyi tanácsnak kell visszaszolgáltatni – vélik a felperesek. A város polgármestere szerint ez nem jó megoldás. – Az erdélyi magyar közösségi vagyon a legbiztonságosabb helyen az egyházak tulajdonában van, hiszen úgy, ahogy megjelent egyszer egy törvény, és azt mondta ki, hogy ezek az ingatlanok – az iskolák épületei – az önkormányzatok vagyonát képezik, holnapután ugyanúgy jöhet egy olyan döntés, amivel ezeket az államnak adja – fejti ki Antal Árpád. A pert Sepsiszentgyörgyről Buzăuba helyezték át, mert, úgymond: Háromszéken a bíróság a nép haragjának a nyomása alatt áll. Buzăuban a visszaszolgáltató bizottság tagjait a közérdek ellen elkövetett hatalommal való, minősített visszaélés vádpont alatt bűnösnek találták. Abban az országban, ahol az, aki holtrészegen elgázol és gyakorlatilag kiirt egy egész családot, két év felfüggesztettet kap, a bizottság két magyar tagját három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
– Amikor a hírről értesültem, úgy éreztem, mintha engem ítéltek volna el három év börtönre, és meggyőződésem, hogy minden erdélyi magyar, de talán a tizenötmillió magyar kellene úgy érezze most magát, hogy három év börtönt kapott most azért, mert végezte a munkáját – mondja Antal Árpád. – Nem csaltak, nem loptak, hanem a közösség érdekében, tisztességesen a törvényeket betartva, végezték a munkájukat – teszi hozzá a megyeszékhelyi polgármester.
A kiegyensúlyozott, objektív és független román bíróság nagyobb dicsőségére, a bizottság egyetlen román tagja felfüggesztett büntetést kapott, mert – fogalmaz az indoklás – idős, és krónikus betegségekben szenved.
Markó Attila államtitkár, a visszaszolgáltató bizottság tagja érthetetlennek nevezte a döntést. – Egy ilyen testület esetében, mint amilyen a miénk volt, a felelősség teljes mértékben egyforma. Tehát kortól, nemtől függetlenül a felelősség ugyanaz kellene hogy legyen. Én nem kétlem, és nem próbálom „eltüntetni” a román kolléga betegségét és életkorát, viszont a felelősség megállapításánál nem lehetnek ilyen különbségtételek – nyilatkozta Markó.
Ezek után döntött úgy Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztor, hogy egyszemélyes tiltakozásba kezd, és július 6-án egy székely zászlóval kiállt a kollégium elé.
– Nem az volt a célja a tiltakozásomnak, hogy tömegeket mozgassak meg, hanem inkább az, hogy felkeltsem a figyelmet, és ország-világ elé tárjuk azt a gyalázatot, ami itt rajtunk megesett – nyilatkozta Sánta Imre.
Attól a naptól kezdve minden nap csatlakoztak hozzá olyanok, akik igazságtalannak tartják a Mikó-perben hozott ítéletet.
A rendszeresen jelen lévő Bagoly György röviden fogalmazza meg véleményét: „Azért jövök ide, mert azt szeretném, hogy az iskola kerüljön vissza az egyházhoz, és ne az államé legyen.”
A zászlóval őrt álló Korodi János úgy véli: ezt az épületet nem a dákok, nem a románok, hanem a magyarok építették, és a református egyház tulajdona, így hát annak is kell maradnia.
A bikfalvi lelkészt édesapja, idősebb Sánta Imre is támogatja. – Ez az épület soha nem volt még a magyar államé sem, akkor hogy engedjük meg azt, hogy a román állam birtokába kerüljön. Ha minden közadakozásból épült ingatlan az államé, akkor az összes templomunkat elvehetik – véli idős Sánta Imre.
A tüntetéshez magyarországiak is csatlakoztak. „A jogbiztonság ilyen hiánya megengedhetetlen az Európai Unióban” – mondja Morocza Árpád Alsóörsről.
A helyszínen tiltakozó ívek aláírására is adott a lehetőség. Akárcsak a Mikó-per bírósági aktacsomójára utaló számmal elindult a 13020.ro honlapon, ahol egyébként fellelhető a kollégium visszaállamosítási kísérletéről és a bizottsági tagokat érintő döntésről szóló valamennyi információ, illetve a Mikó-ügy teljes története.
Sánta Imre azt mondja: a klérusnak, a politikumnak és a civil társadalomnak már rég radikálisabban kellett volna fellépnie a nyilvánvaló jogfosztás ellen.
– A mutyizós, kompromisszumos politika ideje lejárt, és arra van szükség, hogy megmutassuk, akár a polgári engedetlenség bizonyos eszközeivel élve, hogy nem lehet velünk azt tenni, amit éppen akarnak – állítja a bikfalvi lelkész.
Erre annál is inkább szükség van, mert a román igazságszolgáltatástól nem sok jó várható. – A bírósági indoklás egész részeket vett át az ügyész érveléséből, és azt próbálta alátámasztani – avat be Markó Attila. – Például olyan egyezményről beszél az egyház és a kollégium között, amelyben különböző javak használatáról egymás javára lemondanak, de ez nem érinti a tulajdon kérdését. Az indoklás önmagának ellentmondva próbálja feloldani azt a körülményt, hogy korábban már megállapítást nyert: az iskola az egyház tulajdona.
Természetesen fellebbeztünk, és minden olyan érvet elő fogunk venni, amit eddig még nem tettünk meg. Például a marosvásárhelyi Bolyai Kollégium ügyét, ahol hasonló per volt, és végleges döntés született arról, hogy az egyház tulajdonát képezi az iskola. Ezzel együtt nincs garancia arra – ismerve az alapfokú döntést –, hogy a fellebbviteli szinten egyértelműen és kétséget kizáróan előjön az igazság. Viszont bízom abban, hogy a közösség ereje – az igazság oldalán – nagyobb lesz, mint a bíróság ereje.
A református egyház szeptember elsejére szervezi az Igazság Napját. Déli tizenkét órára Sepsiszentgyörgyre várnak mindenkit, aki tiltakozni akar a Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86